Isten hozta a Jézus Szíve Plébánia (Pécs-Piusz) oldalán!
MIKOR SZÁMÍTASZ KÉSŐNEK A SZENTMISÉRŐL? A VÁLASZ, AMIT SOKAN NEM AKARNAK HALLANI „Éppen csak a mise kezdete után érkeztem…”„Még az olvasmányok előtt odaértem…”„Legalább az áldozás előtt már ott voltam…”Ezek gyakran elhangzó magyarázatok.De íme a kellemetlen kérdés: Mikor érkezel valójában későn a szentmisére? Mert a szentmisére nem akkor kapcsolódsz be, amikor úgy érzed, hogy neked megfelel.
1. A SZENTMISÉNEK MEGHATÁROZOTT KEZDETI IDŐPONTJA VAN Ha a szentmise reggel 7 órára van hirdetve, akkor nem akkor kezdődik, amikor belépsz a templom ajtaján.Hanem a kijelölt időpontban. Az Egyház azt várja tőlünk, hogy részt vegyünk az Eucharisztia ünneplésében, ne csupán a szentmise számunkra kényelmesnek tűnő részére érkezzünk meg. Vasárnap és a kötelező ünnepeken a hívek kötelesek részt venni a szentmisén (1247. kánon). Tehát ha rendszeresen a szentmise kezdete után érkezel, akkor későn érkezel.
2. A SZENTMISE KEZDETE NEM „CSAK BEVEZETÉS ”Itt értelmezi félre sok katolikus a liturgiát. A bevonulás, a keresztvetés, a köszöntés, a bűnbánati cselekmény, a Kyrie, a Dicsőség, a könyörgés - ezek nem jelentéktelen, elhagyható bevezető mozzanatok.A Római Misekönyv Általános Rendelkezései ezeket a bevezető szertartások közé sorolják. Céljuk, hogy az összegyűlt hívek közösséggé váljanak, felkészüljenek Isten igéjének meghallgatására, és méltó módon ünnepeljék az Eucharisztiát.Ha tehát akkor érkezel meg, amikor ezek már lezajlottak, akkor a szentmise egy részéről már lemaradtál.
3. AZ, HOGY „AZ OLVASMÁNYOK ELŐTT ODAÉRTEM”, NEM A MÉRCE Vannak, akik ilyen szabályokat hallottak: „Amíg az evangélium előtt odaérsz, addig nincs baj…”Vagy: „A felajánlás előtt még megérkeztem…”A Római Katolikus Egyházban azonban nincs olyan egyetemes szabály, amely szerint egy bizonyos olvasmány vagy a felajánlás előtt történő megérkezés automatikusan eldöntené, hogy teljesítetted-e a vasárnapi miselátogatási kötelezettségedet.A szentmise egyetlen liturgikus ünneplés, nem különálló alkalmak sorozata, amelyek közül egyszerűen kiválaszthatod azt a részt, amelyen részt szeretnél venni.
4. A PÁPA IS BESZÉLT ERRŐL Ferenc pápa egyszer azokhoz a katolikusokhoz szólt, akik úgy gondolják: „Ha a homília után érkezem, akkor is mondhatom, hogy eleget tettem a kötelezettségemnek.”Elutasította ezt a szemléletet, és emlékeztette a híveket arra, hogy a szentmise a keresztvetéssel és a bevezető szertartásokkal kezdődik. Arra buzdította a katolikusokat, hogy érkezzenek korábban, és készítsék fel a szívüket az ünneplésre.
5. A SZENTMISE ELŐTT KÉSZÍTSD FEL A SZÍVEDET! Ezért fontos, hogy korábban érkezz. Ne akkor siess be a templomba, amikor mindenki más már imádkozik.Ne a mise első perceiben próbálj helyet keresni, ismerősökkel beszélgetni vagy elrendezni a holmijaidat. Érkezz korábban! Térdelj le! Imádkozz! Némítsd le a telefonodat! Hozd Isten elé a szándékaidat! Csendesedj el, és fordulj teljes figyelmeddel felé!Maga a Római Misekönyv is ajánlja a szent csend megtartását a szertartás előtt, hogy a hívek áhítattal és a liturgiához méltó lelkülettel készülhessenek a szent cselekményben való részvételre.
6. DE MI VAN AKKOR, HA VALÓBAN KÖZBEJÖTT VALAMI? Ez fontos kérdés. Különbség van aközött, ha valaki szándékosan érkezik későn, és aközött, ha rajta kívül álló körülmények miatt késik el.- Közlekedési dugó.- Váratlan vészhelyzet.- Beteg ember gondozása.- Előre nem látható esemény.Isten tudja a különbséget aközött, aki időben odaérhetett volna, de egyszerűen nem törődött vele, és aközött, aki őszintén igyekezett, mégis akadályba ütközött.Ez az üzenet tehát nem azt a célt szolgálja, hogy elítélje azt, aki időnként olyan körülmények miatt késik el, amelyeket nem tudott befolyásolni, hanem arra hív, hogy ne tekintsük természetesnek a késést akkor, amikor kellő odafigyeléssel elkerülhetnénk.
7. TEHÁT… MIKORTÓL SZÁMÍTASZ KÉSŐNEK? Egyszerűen fogalmazva: ha a szentmise már elkezdődött, akkor elkéstél. Nem szükséges bonyolult szabályokat gyártani. És ha rendszeresen a mise kezdete után érkezel, ne azt kérdezd: „A szentmise mekkora részéről maradhatok le úgy, hogy még beleszámítson?” Hanem inkább ezt: „Mennyivel korábban érkezhetnék, hogy teljes figyelmemet Istennek szentelhessem?”
JÖVŐ VASÁRNAP PRÓBÁLJ KI VALAMI MÁST! Ne az legyen a célod, hogy pontosan a szentmise kezdetére ess be. Érkezz korábban! Ülj le csendben! Fordulj az oltár felé! Ajánld fel Istennek a szívedet és a szándékaidat! És mondd ezt: „Uram, itt vagyok. Segíts, hogy egész szívemmel imádjalak Téged!”Mert a szentmise nem olyan esemény, amelynek a közepébe bármikor be lehet kapcsolódni. A szentmise az Egyház szent istentisztelete – és arra kaptál meghívást, hogy teljes szíveddel és figyelmeddel részt vegyél benne. „Örültem, mikor azt mondták nekem: Az Úr házába megyünk!” (Zsolt 122,1)
Korábbi tartalmak -Isten ideje és az emberi idő
ISTEN IDEJE ÉS AZ EMBERI IDŐ A teológiában Isten idejét gyakran „Kairosznak” (καιρός) nevezik – ez egy görög kifejezés, amelynek jelentése: „az elrendelt idő”, „a beteljesedett, alkalmas pillanat”. Ez különbözik az emberi időtől, a „Khronosztól” (χρόνος), amely az általunk megtapasztalt, lineárisan haladó, mérhető időt jelenti.Isten ideje túlmutat a múltnak, a jelennek és a jövőnek azokon a korlátain, amelyek meghatározzák emberi tapasztalatainkat. Isten örökkévaló, mindent átfogó szemlélete – amelyben minden pillanat egyszerre van jelen számára – arra hív bennünket, hogy bízzunk az Ő tökéletes időzítésében, bölcsességében és gondviselésében.
1. ISTEN ÖRÖKKÉVALÓSÁGA ÉS IDŐFELETTISÉGE Isten örökkévaló: az időn kívül létezik. Míg az emberek a kronologikus idő által meghatározott világban élnek – amelyet a múlt, a jelen és a jövő alkot –, Isten létezése túlmutat ezen.Istent nem kötik az események egymást követő kibontakozásának korlátai. Ő az Alfa és az Ómega, a Kezdet és a Vég. (vö. Jel 22,13) Ez azt jelenti, hogy Isten számára minden idő egyszerre van jelen.Szt. Ágoston híres gondolatokat fogalmazott meg erről a „Vallomások” című művében. Kifejtette, hogy Isten magát az időt is megteremtette, ezért Ő maga nincs alávetve annak. Isten számára az idő nem lineáris. A teremtéstől a világ végéig az egész történelmet egyetlen örökkévaló pillanatban látja át. Olyan az idő, mint egy hatalmas faliszőnyeg! Mi, emberek, úgy tapasztaljuk meg az időt, mintha egyik szálról a másikra haladnánk. Isten azonban egyetlen pillantással látja az egész szőttest. Egyszerre látja a múltunkat, a jelenünket és a jövőnket, anélkül, hogy azok korlátoznák Őt.
2. KAIROSZ ÉS KHRONOSZA hagyomány a Khronosz és a Kairosz fogalmának megkülönböztetésével segít megérteni, hogyan kapcsolódik Isten az időhöz. KHRONOSZ az órákban, percekben és napokban mérhető idő, vagyis az, ahogyan mi, emberek megtapasztaljuk az élet múlását. Az óra ketyegése, a határidők és az életünk mérföldkövei mind ehhez az emberi időhöz tartoznak. KAIROSZ ezzel szemben Isten megfelelő, rendelt idejét jelenti: azt a különleges pillanatot, amelynek helye van Isten örök tervében. Krisztus megtestesülése a Kairosz egyik példája.„Amikor pedig eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát.” (Gal 4,4)Ez az „idő teljessége” a Kairosz: az a pillanat, amelyet Isten rendelt el, amikor Krisztus belépett az emberi történelembe, hogy elhozza az üdvösséget.
3. BÍZZ ISTEN IDŐZÍTÉSÉBEN!A hit egyik legnehezebb része, hogy bízzunk Isten időzítésében, különösen akkor, amikor az nem egyezik az elvárásainkkal. Arra kapunk meghívást, hogy türelmet és bizalmat tanuljunk, felismerve, hogy Isten terve az Ő tökéletes időzítése szerint bontakozik ki, nem pedig a miénk szerint.Isten késlekedése nem jelent elutasítást. Sokszor az, ami a mi szemszögünkből késlekedésnek tűnik, valójában egy nagyobb terv része lehet, amelyet még nem látunk át. A Szentírás számos olyan ember történetét őrzi, akiknek várniuk kellett Isten megfelelő idejére.* Ábrahámnak és Sárának hosszú éveket kellett várniuk arra, hogy Isten beteljesítse ígéretét, és fiút adjon nekik, még akkor is, amikor idős koruk miatt ez már lehetetlennek tűnt. (vö. Ter 21.)* Mózes 40 évet töltött vándorlással, mielőtt az Ígéret földjére vezette volna Izrael népét. (vö. 5Móz 1,3)Isten ezt az időt arra használta, hogy formálja és megtisztítsa népét. Ezek a példák arra emlékeztetnek bennünket, hogy Isten terve – még akkor is, ha lassúnak vagy titokzatosnak tűnik – végső javunkat szolgálja. „Mindent szépen alkotott a maga idejében.” (Préd 3,11) Mi az órát figyeljük, Isten azonban az egész történetet látja. Mi sokszor azt kérdezzük: „Miért nem most?” Ő pedig olyan összefüggéseket is lát, amelyeket mi még nem érthetünk.A Khronosz arra emlékeztet, hogy telik az idő. A Kairosz pedig arra, hogy minden pillanatnak megvan a maga rendeltetése.
Korábbi tartalmak - Miért nem bocsát meg Isten a Sátánnak
MIÉRT NEM BOCSÁTOTT MEG ISTEN A SÁTÁNNAK? Vajon Isten miért bocsát meg a bűneiket megbánó embereknek, miközben a Sátán és a bukott angyalok továbbra is el vannak választva Tőle? Ha Isten végtelenül irgalmas, miért nem adott Lucifernek még egy esélyt a lázadása után? Ez a kérdés a katolikus hit egyik legmélyebb tanításához vezet el bennünket, amely az angyalokról, a szabad akaratról és az Istentől való elfordulás súlyosságáról szól.
1. A SÁTÁN JÓNAK LETT TEREMTVE, NEM GONOSZNAKA Katolikus Egyház tanítása szerint Isten jó szellemi lényeknek teremtette az angyalokat. A Sátán és a többi bukott angyal saját szabad döntése következtében vált gonosszá (KEK 391–392).Lucifer bukása nem Isten tévedése volt, hanem annak következménye, hogy tudatosan elutasította Istent és az Ő uralmát. A tragédia akkor kezdődött, amikor egy teremtmény szabad akaratából elfordult attól, aki megteremtette őt.
2. AZ EGYHÁZ TANÍTÁSA SZERINT A BUKOTT ANGYALOK DÖNTÉSE VISSZAFORDÍTHATATLANAz emberek az időben élnek, tanulnak a hibáikból, és életük során megváltoztathatják a gondolkodásukat, a döntéseiket. Az angyalok Istent elutasító döntése végleges volt, és olyan tisztánlátással, valamint szellemi felismeréssel született meg, amely különbözik a miénktől.A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint az angyalok számára bukásuk után nincs bűnbánat, ahogyan az emberek számára sincs lehetőség a megtérésre a halál után (KEK 393).
3. ISTEN NEM LETT KEVÉSBÉ IRGALMAS A SÁTÁNNAL SZEMBENNem arról van szó, hogy Isten irgalma elfogyott volna, vagy hirtelen megszűnt volna szeretni teremtményeit. Sokkal inkább arról, hogy a bukott angyalok döntése végleges volt.Isten irgalma nem jelenti azt, hogy szeretetre kényszeríti teremtményeit, vagy felülírja az Isten elleni szabad és visszafordíthatatlan elutasításukat. A szeretetet nem lehet erőszakkal kikényszeríteni.
4. AZ EMBEREKNEK FÖLDI ÉLETÜK SORÁN LEHETŐSÉGÜK VAN A BŰNBÁNATRA ÉS A MEGTÉRÉSREAz angyalokkal ellentétben mi az idő múlásával éljük meg az életünket, és lehetőséget kapunk arra, hogy tanuljunk, megváltozzunk, és visszatérjünk Istenhez.Jézus azért jött, hogy megszabadítsa az emberiséget a bűntől, és kiengeszteljen bennünket az Atyával. Ezért szólít fel bennünket újra és újra a Szentírás arra, hogy térjünk meg, amíg még lehetőségünk van rá: „Íme, most van a kellő idő, íme, most van az üdvösség napja!” (2Kor 6,2)
5. A SÁTÁN BUKÁSA FIGYELMEZTETÉS A SZABAD AKARAT SÚLYÁRAIsten szeretetre és a vele való közösségre teremtett bennünket, de nem robotokként bánik velünk. A döntéseinknek súlya és következménye van.Lucifer bukása arra figyelmeztet bennünket, hogy ne váljunk önteltté, ne helyeseljük a lázadást, és ne utasítsuk el tudatosan Isten igazságát.Ugyanakkor soha nem szabad azt feltételeznünk, hogy Isten elutasítja azt az embert, aki földi élete során őszintén megbánja bűneit, és keresi az Ő irgalmát.Isten azért nem bocsátott meg a Sátánnak, mert a bukott angyalok Istent elutasító döntése végleges és visszafordíthatatlan volt. Nem azért, mert Isten irgalma kevésnek bizonyult, hanem azért, mert döntésüket nem követte bűnbánat és megtérés, amely megfordította volna azt.Számunkra az üzenet egyszerre sürgető és reményteli: amíg élünk, soha ne vegyük magától értetődőnek Isten irgalmát, de soha ne is veszítsük el a belé vetett reményünket!Ha Isten szabad akaratot adott teremtményeinek, szerinted létezhet-e valódi szeretet anélkül, hogy szabadon el is utasíthatnánk Őt?FORRÁSOK2Pt 2,4; Júd 1,6; 2Kor 6,2.A Katolikus Egyház Katekizmusa: 391–395, különösen a 393. pont.IV. Lateráni Zsinat: Firmiter Credimus (1215).
Korábbi tartalmak - MIÉRT VAN KÉT SZARVA MICHELANGELO MÓZES-SZOBRÁNAK?
MIÉRT VAN KÉT SZARVA MICHELANGELO MÓZES-SZOBRÁNAK?A művészettörténet egyik leghíresebb bibliai alakjának két szarv emelkedik ki a fejéből. Ennek oka azonban nem valamilyen természetfeletti rejtély, hanem egy ősi bibliafordítás.Michelangelo a XVI. század elején készítette el Mózes márványszobrát, amelyet II. Gyula pápa síremlékéhez szánt. Mózes számos hagyományos ábrázolásától eltérően ezen a szobron két apró szarv látható, amelyek a próféta fejéből emelkednek ki. A magyarázat a Bibliában rejlik.A Kivonulás könyvének 34. fejezetében Mózes lejön a Sínai-hegyről, miután Istennel beszélt. Arca ragyog, tükrözve az isteni találkozást. Amikor azonban Szt. Jeromos a IV. század végén latinra fordította a Bibliát, a CORNUTA szót használta Mózes arcának leírására. Ez a latin szó azt jelenti: „szarvakkal ellátott” vagy „szarvas”.A szöveg alapjául szolgáló héber szó, a QĀRAN, a fénysugarakkal vagy a ragyogással áll összefüggésben. Az eltérő értelmezés hozzájárult ahhoz, hogy Mózest a művészetben hosszú időn keresztül szarvakkal ábrázolják.
Michelangelo korára ez a képi hagyomány már jól ismert volt a keresztény művészetben.A szarvak nem feltétlenül a gonoszságot jelképezték. Sokkal inkább Mózes Istennel való találkozásának egy hagyományos értelmezését fejezték ki. Egy apró fordítási különbség hozzájárult ahhoz, hogy megszülessen a reneszánsz művészet egyik legkiemelkedőbb szobra.A művészet legmeglepőbb részletei néha egyáltalán nem rejtett titkok, hanem évszázadokon át öröklődő történetek, amelyek a nyelv, a hit és a művészi hagyomány révén maradtak fenn.
Korábbi tartalmak - Az emberi fejlődés
Így van ez az emberi fejlődéssel. Amíg a komfortzónánkban vagyunk, azt hisszük, hogy egyfajta anyaméhként körülölelve védelmet és biztonságot nyújt a számunkra. Lehet a komfortzónánk az, hogy nem próbálunk ki új dolgokat, hogy nem ismerkedünk meg új emberekkel, hogy benne maradunk abúzív kapcsolatokban, hogy nem váltunk munkahelyet vagy az is, hogy minden estét azzal töltünk, hogy otthon ülünk berúgva/betépve a képernyő előtt. Valójában az, amit olyan biztonságosnak és jótékonynak hiszünk, gyakran sokkal inkább börtön, ami elzár minket attól, hogy valóban élvezzük az életünket. A komfortzóna nem is komfortból van, hanem félelemből, szorongásból és fájdalomból. Irónikus, ugye? Az ember a legmakacsabbul éppen a félelméhez és a fájdalmához tud ragaszkodni. Ha sokáig voltunk benne, akkor gyakran már ahhoz is el kell hagynunk a komfortzónát, hogy újra valódi kapcsolatot létesítsünk saját magunkkal, az önvalónkkal, ami ott ül valahol bent, összekucorodva a lelkünk egy kis sarkában, és csak szemléli, hogy történnek a dolgok - de nem alakítja azokat. Aztán amikor kilépünk a komfortzónából, az félelmetes élmény lehet - talán először szűkölve visszaszaladnánk, mint egy ijedt kiskutya. A félelmen túl azonban egy új világ vár minket - ahol az elménk megtanulhat másként működni. Valahol nekünk emberi lényeknek ez a küldetésünk: fejlődni, gyarapodni, nem csak fizikai és lelki, de intellektuális és spirituális értelemben is. Az igazi öröm mindig az, ha megtanulunk valami újat magunkról vagy a világról, nem tankönyvekből, hanem azért, mert mertük átélni, megtapasztalni.